Demokrácia

"A demokrácia fogalma az utóbbi időben leértékelődött a politikai világpiacon. A legkülönbözőbb meggyőződésű és szándékú politikusok ragasztják rá tevékenységükre a „demokrácia” címkét. A kutatók viszont éppen hogy ódzkodnak attól, hogy pontosító jelző nélkül használják ezt a kissé elbizonytalanodott jelentésű fogalmat.

A politikaelmélet elismert amerikai kutatója, Robert A. Dahl meg is próbálta bevezetni helyette a „poliarchia” fogalmát abban a hiú reményben, hogy ezzel pontosabb fogalomhasználathoz juthat el. Lehet, hogy nincs igazunk, de mi kitartunk a demokrácia mellett, amely a mai politikai diszkurzus kulcsszava. 

Ez a szó fészkelődött be az emberek agyába, ezzel a szóval harcolnak a szabadságért és a jobb életért. Ennek a szónak a jelentését kell felfejtenünk, ha azt akarjuk, hogy hasznos kalauzunk legyen a politikai elemzésben és gyakorlatban." Forrás: BESZÉLŐ

A Demokrácia lényege 

• A demokrácia a társadalom jelentős számú, választójoggal vagy szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását. 
• A jogosultak közügyekben való részvételi módja alapján közvetlen és képviseleti demokráciák létezhetnek. A közvetlen demokráciában a szavazópolgárok döntenek a közügyekben, a képviseleti demokráciában viszont képviselőket választanak, akik a döntéseket meghozzák. 
• Olyan politikai rendszer, melyben a szuverén „nép”, tehát a társadalom összes teljes jogú tagja – nem egyén, kis csoport vagy a hatalom bizonyos csoportja - igazgatja a közügyeket, beleértve a kormányzást is. 
• A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül. 
• Népszerű meghatározása a demokráciának a népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom. A sokféle ismert demokrácia közös jellegzetessége azonban nem a közvetlen néphatalom, hanem a döntéshozás legitimációjának módja. 

Hatalmi fékek és ellensúlyok

Elméleti síkon a felvilágosodás kora óta alapkövetelmény a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszerének az érvényesülése a demokráciában. Széles körű alkalmazása jótékonyan hat a jogállamiságra (korrupció csökkenésére), a felelős közösségi gazdálkodásra, a gazdaság gyorsabb fejlődésére stb..[13] Már az ókori görög demokráciában alkalmazták bizonyos módszereit, legismertebb a cserépszavazás.

Valós eszközei

• A döntéshozók kötelesek figyelembe venni a döntéshozatalok során a választópolgárok tevékeny többségének a véleményét és az alkotmányt. 
• Az alapszabályok és azt érintő változtatások népszavazás által való jóváhagyása az egyes hatalmi szinteken. Az alapszabály más megnevezésen: alkotmány, alaptörvény, statútum, charta stb.. 
• Titkos és rendszeres választásokon a hatalom kizárólag a választók szabad és egyenlően kinyilvánított akaratából származhat. 
• A közjogi méltóságok passzív választójogának választási ciklusainak számszerű korlátozása. A közösségi tisztségek halmozásának a tiltása. 
• A közösség döntéshozói csak az alkotmányból levezethető döntéseket hozhatnak. 
• Érdekcsoportok vétójoga a politikai döntéshozók között.[29]
• A mindig érvényes és ügydöntő népszavazás, ésszerű és gyakori alkalmazhatóságának a lehetősége[19], a politikai döntés felülbírálhatóságára, új politikai döntés kezdeményezésére és a képviselő visszahívására. Népszavazás kezdeményezésnek előzetes és a döntések utólagos felülvizsgálatának a lehetősége: 
• az államalakulat alapszabályának módosítása esetében társadalmi igazságosság szempontjából, 
• az egyéb politikai döntések és kezdeményezések esetében a magasabb szintű jogszabályok alapján. 
• Az egyes hatalmi ágak, mint a közigazgatás, jogszabályalkotás, igazságszolgáltatás, nyilvánosság, társadalmi szervezetek, stb. szétválasztása. 
• A hatalom megosztása helyi, térségi és országos szintekre, valamint a kétkamarás (többlépcsős) jogszabályalkotás bevezetése. 

Alaki eszközei

• A döntéshozók kötelesek figyelembe venni a döntéshozatalok során a választópolgárok többségének a véleményét. 
• Egyéni vagy népi kezdeményezéssel készülő beadvány. 
• Országgyűlési biztos panasz alapján vizsgálatot indít, a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman (sajnos) nem hozhat kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat. 
• A választójoggal rendelkező polgár kifejtheti álláspontját az adott kérdésekben a döntéshozók által készíttetett kérdőíveken, vagy közvélemény-kutatásban. 
• A választott képviselők, és az önkormányzati intézmények számára lehetővé teszi a lakosság elvárásainak, kívánságainak jobb megismerését például lakossági fórumokon. 
• A közösség tagjainak a kérésére ajánlásokkal záruló sajátos vitafolyamatot hoznak létre. 
• A nyilvánosság vagy közszféra egy adott társadalom választópolgárok összessége, illetve az az intézményesített társadalmi tér, amelyben ezek a polgárok a gyülekezés, egyesülés és szabad szólás jogát és a politikai intézmények feletti ellenőrzést gyakorolják (közélet).[30]
• A véleménynyilvánító népszavazás, mely nem köti jogilag a közhatalmat, de mindenképpen befolyásolja döntése tartalmát a választópolgárok azonosuló vagy elutasító véleménye. 
• Közvetlen akciót végrehajtani annyit jelent, hogy az ember(-ek) saját maga tesz valamit a környezetében felmerülő problémák elhárítására, ahelyett, hogy politikusokra vagy bürokratákra várna hogy „segítsenek”. 

További jellemzői 

• Az emberi jogok biztosítása. melyek olyan jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. 
• A jogállam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. 
• Az esélyegyenlőség általános alapelvének a betartása. 
• Az ellenzék jogosítványainak tiszteletben tartása. 
• Minden csoport politikai pártot alapíthat, amelyik betartja az alkotmányos elveket.

Forrás: Wikipédia

Mai helyzet : 

Egy demokratikus rendszerben a képviselőknek legalább hallgatólagosan egyet kell érteniük abban, hogy a nagyobb választói támogatást vagy politikai befolyást élvezők nem fogják időleges fölényüket arra felhasználni, hogy a veszteseket megfosszák attól a lehetőségtől, hogy a jövőben közhivatalba kerüljenek vagy politikai befolyásra tegyenek szert; ugyanakkor a hatalomért és pozícióért vívott verseny lehetősége fejében a pillanatnyi vesztesek sem fogják kétségbe vonni a győzteseknek azt a jogát, hogy mindenkire nézve kötelező döntéseket hozzanak. Ennek pont az ellenkezője történik.

A polgároktól elvárható, hogy tiszteletben tartsák azokat a döntéseket, amelyeket az eddig elmondottaknak megfelelően lezajlott nyílt és demokratikus versengést követően hoztak, feltéve, hogy az eredmény megfelel azoknak a kollektív preferenciáknak, amelyek kifejeződtek a tiszta és rendszeres, szabad, média-nyilvános, arányos és tisztességes választások, illetve a nyílt és ismétlődő nyilvánosan zajló, tárgyalásos alkufolyamatok során.

A mai demokratikus alapokkal rendelkező kormányhatalom, mindent megtett azért, hogy az összes fenti kritériumot és szabályt megszegje, és becsapja a valóságos tényekről hazudva saját hatalmi bázisát is. Megalkotta a saját leválhatatlanságát és :

maffiaállamot hozott létre.

Aktualitás és teendők :

1.) A maffiaállami berendezkedés felszámolása

2.) Az átláthatóság megteremtése

3.) Az Európai Uniós értékek tiszteletben tartása

4.) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betartása

5.) A politikai szélsőségek elutasítása

Bővebben: a képre kattintva :)